2011. március 7., hétfő
2011. március 6., vasárnap
Barokk 2.
Barokk szobrászat
-Mozgalmasság
-Diszharmonikusság
-Földöntúli érzelmek kifejezése
-Fény- árnyék hatások
-Szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása
-Formák anyagszerű kidolgozása mellett még a
-test és haj lebegését is érzékelteti,
-átlós, dinamikus kompozíció,
-erős fény-árnyék hatás,
- patetikus
Bernini: Dávid
Bernini: Szent Péter trónusa
Bernini: Apollo és Daphne
Bernini: Szent Teréz extázisa
E szoborcsoport nagy nyomatékkal idézi fel a győzedelmes katolicizmusnak a barokk Rómában uralkodó légkörét. Ávilai Szent Teréz életének azt a pillanatát örökíti meg, amikor szívét az isteni szeretet nyílvesszeje hasította át.
Festészet
gazdag, élénk színvilág
• fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása
• mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
• érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
• pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai
• alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódás
• kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
Témák:
-bibliai és mitológiai jelenetek - gyakoriak a telt, "rubensi" idomok
-főúri portrék - gazdagság érzékeltetése ruhákkal, ékszerekkel
-csendéletek - újdonság a festészetben
-tájképek
-zsánerképek (mindennapi élet jelenetei)
-Zsúfolt kompozíció,
-Egymásba gabalyodó figurák
-Erőteljes gömbölyded testek
-Dinamizmus
-Meleg színek dominálnak
Rubens: A kereszt felállítása
Rubens: Sámson és Delila
Rubens: Pheaton bukása
Rubens: Három grácia
Rembrandt: Ábrahám
a fény-árnyék játék,
-az erős kontrasztok gyakori használata, amely szinte bevonja a szemlélőt a festménybe.
-Másik jellegzetesség a drámai, igen életszerű jelenet, amelyből hiányzik az a erőltetett hivatalosság, amit kortársai gyakran ábrázoltak.
-Szintén kiemelhető az az érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta
Rembrandt önarcképek
El Greco: Laokoon és fiai
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja
Barokk 1.
•A manierizmus a barokk közvetlen előzménye.1530-1600 -ig tartó stílustörténeti korszak
A manierizmus kifejezés először Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok, építészek (1550) c. művében jelenik meg először. Jellemzői: .Modorosság, mesterkéltség. Játékosság. Indulat
A képzőművészeti alkotásokban gyakoriak a meghosszabbított formák, a testrészek elcsavart,
természetellenes pózban láthatók.
Túlzott aprólékosság - sajátos téralkotás - újszerűség hajszolása - féktelenség
Barokk fogalma
Az elnevezés eredete:
BARRUCCA: portugál szó, jelentése: pompás szabálytalan gyöngy
BAROCCO: olasz szó, jelentése: nyakatekert okoskodás
jellemzői: túldíszítettség, formai bravúrok.
A reneszánsz és a felvilágosodás közötti időszak a kultúrtörténetben (1600-1750)
Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki
A barokk késői ágai: a copf és a rokokó stílus
A barokkot követő korstílus a klasszicizmus
Barokk eszmei háttere
•Az ellenreformáció – a katolikus megújulás –
•Cél: a reformáció miatt elvesztett hívek visszaszerzése, a katolikus hívek hitükben való
megerősítése, az egyházi fegyelem megszilárdítása
•Megalakul a jezsuita rend – Loyolai Ignác; hatalmas műveltségű tagjai fontos állami és egyházi
tisztségeket látnak el (Pl: Richelieu, Mazarin, Pázmány)
•Eszközök: sokszor túlzottak, néha erőszakosak – gyarmatokon hittérítés
Társadalmi alapja:
a feudális arisztokrácia és egyház újraerősödése
- A 17. században a legtöbb európai államban refeudalizáció és rekatolizáció következett be.
- A barokk művészet az egyház és a nemesség hatalmi igényeit tükrözi.
-A művészeteket a megrendelő (a főnemesség és a katolikus egyház) saját ereje és hatalma
megmutatására kívánta felhasználni.
Építészet
Jellemzői:
-Monumentalitás
-Mozgalmasság,dinamizmus
-Túldíszítettség
-Bonyolult, hajlított alakzatok (hullám és csigavonalak)
-Illúziókeltés (tükörtermek)
-Templomépítészet, Kastélyépítészet
-Erőteljes fény-árnyék hatások
-Kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok
-Térlefedésre fiókos donga boltozat
-Sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok
-Pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás
Schönbrunn
Stukkó:
Gipszből mintázott, márvány hatását keltő díszítmény falon vagy mennyezeten
Il Gesu templom
korai barokk
-diadalívszerű, hármas kapumotívum
-erős fény-árnyék hatás
-korintoszi oszlopfős fal
-kettős oszlopokkal és timpanonnal keretezett kapu
Szent Péter tér
Barokk templombelső
Festetich-kastély
Esterházy-kastély
Versailles
Barokk kert: Geometrikus alakzatra nyírt növények, szobrok, szökőkutak, növényekből kialakított labirintusszerű járatok.
Rokokó
A barokk építészet késői változata a XVIII. sz. második felében kialakult rokokó építészet
A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta. Már XIV. Lajos korában érezhető volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus szigora ellen. Az ellenzők könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. A barokk nehézkessége, drámaisága helyett egy árnyaltabb, játékosabb, a korábbinál jóval könnyedebb stílus kívánkozott.
A rokokó elsősorban díszítőstílus, főképpen épületek, belső terek, bútorok stb. díszítésére volt alkalmas. Különálló rokokó építészet nem létezik, a kor épületei külsőleg klasszikus szigorúságot és józanságot árulnak el.
2011. február 3., csütörtök
Reneszánsz festészet, szobrászat
- Új perspektivikus ábrázolás
- Gyakori a természeti háttér
- Élénk, gazdag színvilág
- A bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is
- Új portréfestészet
- Fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása
Mantegna:Piéta
-Krisztus teste olyan erős megrövidülésben fekszik, hogy talpát mutatja a nézőnek.
-A perspektivikus rövidülés mesteri alkalmazása
Leonardo Da Vinci: Mona Lisa
77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré
- Leghíresebb műve egy firenzei kereskedő feleségének arcképe, a Mona Lisa
- Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban.
- A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült
-Giorgio Vasari életrajzírója nevezte el a képet
Leonardo Da Vinci: Utolsó vacsora
-Túlnyomó részben a horizontális vonalakat hangsúlyozta
- Jézus középponti elhelyezkedését az apostolok csoportosítása bal és jobb keze felől, valamint felé forduló mozdulatuk szintén kidomborítja
- Ezt az odafordulást a megjelenített pillanat motiválja: Jézus közli tanítványaival, hogy egyikőjük el fogja árulni őt.
Érdekesség: Utolsó vacsora titkai
Érdekesség: Utolsó vacsora titkai
Botticelli: Vénusz születése
-Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a Földön.
- Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor Vénusz a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínű köpenyt terítsen rá.
Michelangelo: Ádám teremtése
Isten mutatóujja hegyével megérinti Ádám ujja hegyét. Míg Ádám teste a föld, Isten teste pedig a köpeny sötét hátterébe simul.
- Az ellentétek fokozzák egymást: az élet a legnagyobb csoda, és annak a hatalmas csodának a titka és ereje két parányi ujjhegy érintkezése révén pattan a teremtőből a teremtménybe.
- A Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának részlete
Rafaello: Athéni iskola
-A Vatikáni Stanzákban látható Raffaello-freskók közül a leghíresebb.
- A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük
- A szakállas, ősz hajú Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az előtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínűleg Michelangelo.
Szobrászat
•felhagytak a középkori egyházi szobrászat merevségével
•mozgalmasabb kompozíciók
•részletesebb ábrázolás, pontos kidolgozás
•Természet utánzó, anatómiailag hiteles emberi alak
Témák:
1)Portré
2)Vallásos
3)Mitologikus
Anyagok,technikák:
1)Fából faragott
1)Fából faragott
2) Fémből öntött
3) Agyagból égetett
4) Kőből faragott
Donatello: Dávid
-Bronz
-A Góliátot legyőző bibliai hős, a gyengébb de leleményesebb győzelme a hatalmasabb felett, Firenzében kedvelt téma
-Természetesen mozgó, kontraposztban ábrázolt alak
-Görögös meztelenség – a szobrász bizonyságát adja, hogy képes hibátlanul megjeleníteni a legnehezebb művészi feladatot: a ruhátlan emberi testet
Michelangelo:Dávid
A művész egy kiadós munkát kapott: egy elfaragott, félig tönkretett márványtömbből kellett szobrot faragnia. Így született 1501 és 1504 között a Dávid, a reneszánsz művészet egyik legismertebb alkotása, amelyet a kortársak il Gigante (=„az óriás”) néven becéztek, több mint 4 méteres magassága miatt. A Pietàval és a Dáviddal alkotójuk Itália legnagyobb mestereinek sorába emelkedett
Michelangelo: Piéta
Mária térdén tartja Krisztust, mint egy kisgyermeket. Feltűnő Mária fiatalsága, amit Michelangelo azzal indokolt, hogy Máriának fiatalabbnak kell lennie a Fiúnál, hogy mindörökké szűznek lássák, Krisztusnak viszont a halála után olyannak kell látszódnia, mint bárki emberfiának. Az anya keserve mellett a másik fő vonása a műnek Mária dúsan redőzött ruházata és Krisztus mezítelensége között feszülő ellentét. Ezen az alkotáson is látszik, hogy a fiatal művész milyen pontosan tisztában volt az emberi test formáival, szerkezetével.
•Háromszög kompozíció
• Az ellentétek semlegesítik egymást:
élő – halott
meztelen–felöltözött
ülő – fekvő
Michelangelo: Mózes
Mint Dávid szobrán, itt is a kitörés előtti pillanatban ábrázolja a bibliai alakot, a feszültség felső fokában, amikor megtudja, hogy a népe bálványt imád. A szobor felsőteste az alsótesthez képest sokkal erőteljesebb, aminek az az oka, hogy eredetileg magasabban helyezték volna el, így az alsótest nem látszott volna. A szarvak jelenléte pedig a Biblia téves fordításából következik: a fejet körülvevő fénysugarakat (coronatus) szarvaknak (cornutus) fordították
Zene
Lehet hallgatni és átszellemülni, miközben tanultok!:
A zene már nemcsak istentiszteleti kelléknek vagy „egyszerű” tudománynak számított, hanem fontos mondanivalói voltak. A zene az érzelmek egyik kifejezési módjává vált, ezáltal elég szenvedélyessé is. Érdekes és életteli lett. A humanisták (azok a tudósok, akik az antik görög és római kultúrát tanulmányozták) a muzsikálást jó és egészséges dolognak tartották, az éneklés és a hangszer tudás pedig hozzátartozott a reneszánsz ember fogalmához.
A vonós hangszerek voltak a legnépszerűbbek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)